Észre vettem egy lehet, csak számomra furcsa dolgot. Ha egyenes úton megyek, a felhőket nézem, nem az utat, beszűkül a tér, a felhők előlem menekülnek. Rögtön az eddig látott sci-fi filmek jutottak eszembe, és a térugrás.
Ettől függetlenül, de nem véletlenül, új álmom van:
eccer úgyis fogok én is űrhajót pucolni, közben a szkafanderemben bömböl a zene, az űr pedig szivárványos köddel ölel körbe......szentimentalista fasz!!!
Napokban kétszer is halálközeli élményem volt. Először egy busz csapot majdnem el. Úton a Gesztihez, a VMK-nál megy lefelé egy utca, eddig sose vettem észre, most kénytelemn voltam, mert jelezte a busz, hogy ő arra menne...nem fékezet...alig tudtam visszarántani a lábam.
Siófokon bicikliztem. Mekdonálc-kereszteződés. Én a járdán, egy bátrabb bringás társ a kocsik elött az úton vártuk a zöldet. Észrevettem, az összes autónak nagyon sürgös dolga van. Forgattam a fejem, még akkor is mikor már zöldre váltott a lámpa. Elővigyázatosságom miatt maradt éppségben a könyököm, biciklim. Nem úgy a másik bringásnak. Csórikám nem figyelt, csak a lámpa zöldjére. Vakon előre a nagy kereszteződésbe. Fehér-f..szomtudjamilyentípúsuautó jön...jön...jön...nincs fékezés...jön. Hiába kiáltottam a csóri bringásnak, nem hitte el hogy nem fékez az autó, ment tovább. Csak ezután vette komolyan(már a kocsi orra tőle egy méterre) félre rántja a kormányt, elesik. Fehér kocsi már sehol bazdmeg!!!a büdös kurva anyját az ilyennek.utálom az összes autóst most!!! Zebráról kérdem a csórit, jól van e, mert addigra felállt. Fogja a könyökét, ledöcög az útról. Hazafelé legszívesebben leköpködtem volna az összes kocsit, ami megelőzött..nem tettem....bocs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése