filmtörténeti töredék. a végén a két néző fasza.

ezt várom

yellowstone-Maci Laci-kelkáposzta-füles maci

Kicsit olyan, mintha külföldön lennék. Na nem mindig! Olyankor, mint például ma. Egyedül sétáltam a munkahelyről a Tescoba. (pff... boltból boltba) direkt nem busszal. Figyeltem az embereket az utcán, követtem tekintetemmel a buszt (láttam egy lányt, aki lehajtott fejjel ült), belestem az udvarokba (az egyikbe majdnem be is kiáltottam. Két éves forma kislány botorkál föl a teraszlépcsőn a háromkerekűért "Uristen! Mi lesz, ha megindul vele a lépcső felé?" Anyuka a szomszédokkal beszélget, hátra-hátra pillant, keresi gyermekét. De a teraszhoz nem láthat el. Majdnem odakiabáltam. "Le fog jönni a lépcsőn!". Aztán előkerült a lányka, tricikli nélkül. Mosolygott. Megnyugodtam.) A hipermarketben előjöttek a régi vásárlási emlékek.

Fizetéskor átvertem a pénztárost. Egy vonalkód nélküli árút (350 HUF volt az ára) 100 forintért ütött be nekem. (Kíváncsi voltam sikerül e olcsóbban megvennem. Kezdek kereskedős lenni?)

Hazafelé a parkolóban láttam négy cirka 16 éves korú fiút. Oda tartottak, ahonnan jöttem. "Persze, a múltkor is én meg a Gyuszi maradtunk egyben a végén, aztán nekünk maradt a pálinka, faszomat!!". Még meg tudom számolni a hónapokat, mikor így mentem én is oda. Nem szégyellem csakazér'sem. Figyelem a házakat. Szeretem a barátságos házakat. Szeretnék költözni. Tudom ez rossz. Sose érem be azzal, amim van?
Már majdnem itthon, itt lenn a játszótér mellett van ez a sárga épület. Tudjátok, amin a Jonny fél segge fönn maradt. Hogyne tudnátok. 
Na az az épület néha nagyon elvarázsol. Szerintem sokkal, de sokkal lassabban mentem, mikor elötte mentem ma el. Arra gondoltam, mit kezdenék vele, ha az enyém lenne. Lehet, hogy nyitnék egy boltot. De az lenne az igazi, ha lakást csinálhatnék belőle. Galériásat. Kíváncsi vagyok, az emberek miket beszélnének róla, ha lakás lenne. A panelrengeteg kellős közepén egy sárga lakás. Hatalmas ablakai vannak. 

szomorkás

Fölnőtt. Felnőtt. Hányinger. Mert nem úgy. Csak az idő miatt nőtt. Mert azt mondja mindig: erre, vagy arra nincs idő. Veszprém is beszűkült. Ha nem egyenesen indul haza, hanem letér balra, már repes a boldogságtól, mert más fele mehet. És nézd! Most is elbújik a harmadik személy mögé.
Gyáva vagyok. Menekülök előletek, azt hiszem. Minden vagytok nekem most, ami én már nem lehetek. Igen, most azt hiszem már nem lehetek. Egyszerűen nem lehetek már. Mert azt hiszem most egyenesbe jöttem, és akkor megint jön egy sárga papírfecni a postával, hogy: adj még! Nekünk több kell!
Közben meg önzőzöm (így mondtuk régen a foci közben: ne önzőzz!)! Mert szórom. A műanyagtól alig tudok mozdulni a szobámban. Közben meg arra is azt mondom magamban: nincs rá idő, hogy valamit is összerakj. Fáradt vagyok. Faszság!!!
Annyira visszamennék!

Bocsánatot kérek tőletek!

szakadjon meg! időőő.
drog, destiny, döghús, legyek, káposzta, katalógus, kertkapu, 50 év, apámat nem ismertem; visszaadja, várom, mindjárt jön, mosolyogjon, fix(?)álom, már amúgy egybe.